A szükséglet, lényegét tekintve, az egyén és/vagy a közösség hiányérzete. A dolgok természetéből adódó jelenség az, hogy ha szomjasak vagyunk vagy éhesek, akkor iszunk, eszünk; hogy ha fázunk, akkor felöltözünk; menedéket, védett és egyre kényelmesebb lakhatási körülményeket alakítunk ki; hogy társas lényként csoportosan élünk (fenntartjuk a család egységét), egymás közelében településeket szervezünk; félelmeink okán megszervezzük a védekezést és megalkotjuk az együttélés szabályait; kíváncsiskodó természetünket pedig a megismeréssel és a tanulással elégítjük ki. Az emberi szükségletek egy része biológiai jellegű és kielégítésük az ember életben maradásához elengedhetetlen (ezek az úgynevezett létszükségletek). A szükségletek másik része az úgynevezett társadalmi szükségletek az emberiség együttéléséből fakadnak (gazdasági-, politikai-, ideológiai-, vagy kulturális szükségletek). Más megközelítéssel, a szükségleteket csoportosíthatjuk úgy is mint egyéni (magán), illetve kollektív (közösségi, illetve közcélú) szükségletek, vagy mint alapvető-, nem alapvető-, illetve luxus szükségletek. A szükségletek kielégítéséhez különböző anyagi javakat, (termékeket vagy szolgáltatásokat) veszünk igénybe. Az agyagi javak egy része szabadon megtalálható a természetben (például a termőföld vagy az ásványi kincsek). A gazdasági javakat az emberi közreműködés különbözteti meg a tágan értelmezett szükségletkielégítő javak halmazától. A gazdasági javak belső tartalmi értékét az anyagi és emberi erőforrások különböző kombinációja hozza létre.
|
||