BEVEZETÉS

A közgazdaságtant gyakran nevezik a döntések tudományának. Különösen igaz ez a hagyományos mikroökonómiára. A mikroökonómia az egyének magatartását vizsgálja: azt kutatja, milyen szabályok szerint történik a választás a rendelkezésre álló lehetőségek közül. Az egyén lehet egy fogyasztó, egy háztartás, egy gazdálkodó szervezet vagy valamely közintézmény. Minden döntés esetében hasonló szabályok szerint viselkednek. A tananyag – mely egyrészt a mikrogazdaságban zajló sajátos folyamatok leírására, másrészt pedig a jelenségek vizsgálatának módszertanára összpontosít - abból a feltételezésből indul ki, hogy felhasználóink már rendelkeznek alapvető gazdasági ismeretekkel. Ezért bevezetőnkben csupán felhívjuk a figyelmüket azokra az alapösszefüggésekre, amelyek ismerete elengedhetetlen a mikroökonómia tanulmányozásához.

I. ALAPFELTEVÉSEK:

A társadalom az emberi együttélés során szövődő kapcsolatok és viszonyok, illetve mindezek kölcsönhatásaként kialakult jelenségek összessége. A társadalmi élet megnyilvánulásainak tudományos vizsgálatával a társadalom-tudományok foglalkoznak: a közgazdaságtudomány, a szociológia, a történettudomány, a jog- vagy a nyelvtudomány, stb. Ezek a társadalmi szaktudományok a társadalmi jelenségek egy-egy területét vizsgálják. Szemléletük egységes a tekintetben, hogy bár az emberiség újratermelésének folyamata alapvetően biológiai jelenség, a létfenntartási szükségletek kielégítésének feltételeit együttműködési szabályok és törvényszerűségek alakítják. Mindezek azonban gazdaságilag determináltak (meghatározottak). A gazdaságot ezért:

1. a társadalmi létszféra alapjaként;
   
2. a társadalmi szerkezet alapintézményeként; illetve
   
3. mint önálló rendszert, az ember és a környezete közötti kölcsönhatások intézményesített folyamataként kezeljük.