Az állami költségvetés a kormányzat, a központi és helyi állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége.

Az állami költségvetés bevétele a gazdasági szereplők befizetéseiből származik. Ezek lehetnek adók, vámok, illetékek stb, illetve az állami tulajdonban lévő gazdasági egységek vállalkozási tevékenységéből származó jövedelmek. Ez utóbbiak közé tartozik például az állami vállalatok profitja, az állami tulajdonú részvényekre fizetett osztalék és egyéb tulajdonosi jövedelem. Az ilyen bevételek aránya rendszerint csekély a vegyes gazdaságokban, mert az állami tulajdon részaránya is korlátozott. Ugyanakkor ezen bevételi formák nem változtatják meg a gazdasági szereplők jövedelmét, hiszen ezen jövedelmek tulajdonosa eredendően is az állam. Ezért a kormányzat tulajdonosi jövedelmeit a későbbiekben figyelmen kívül hagyjuk.

A gazdasági szereplőktől származó befizetések mindegyikét valamilyen törvény (vagy azzal azonos erejű előírás) teszi kötelezővé, vagyis az állam kényszer útján jut ezen bevételekhez. A gazdasági szereplők ezeket a befizetéseket jövedelmükből vagy vagyonukból tudják teljesíteni. Bármilyen címen vetik is ki, bárhogyan is hívják ezeket a közvetlen ellenszolgáltatás nélküli elvonásokat, mindegyik egyfajta adó, ezért megkülönböztetés nélkül adónak fogjuk nevezni őket.

Az adó mindazon közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el.

A költségvetés kiadásait ugyancsak a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján csoportosítjuk. Ennek alapján két kiadási csoportot különböztetünk meg: az egyik csoportba azokat a tételeket soroljuk, amelyek csak a magánszektor jövedelmét változtatják meg, de közvetlenül nem hatnak az árupiacra. Ezek a költségvetési kiadások az állami transzferek. A másik csoportba soroljuk mindazokat a kiadásokat, amelyeket az állam közvetlenül áruvásárlásra fordít. Ezeket röviden állami vásárlásoknak nevezzük.

Az állami költségvetés kiadásai és bevételei nem mindig egyeznek meg egymással. A költségvetés egyenlege – ahogyan azt a 4. fejezetben már bemutattuk – meghatározó szerepet kap a tőkepiacon. A költségvetés hiányát hitel felvételével kell fedezni, ami hatással van a piaci kamatlábra, ezen keresztül a pénzpiacra és az árupiacra is. A költségvetés egyenlege tehát szintén fontos eleme az állam gazdaságszabályozó eszközeinek.

A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.