Az Alfa Bankban megjelenik T. K. farmer, mert eladta az idei gabonatermését, és bevételét, 3000 fityinget el akarja helyezni a bankban. A fitying az ország törvényes fizetési eszköze. T. K. nem akarja a tanyáján őrizni ezt a sok pénzt, ezért számlát szeretne nyitni. De lekötni sem akarja a pénzt, hiszen ebből fogja fedezni folyó kiadásait. A bank ügyintézője készséggel áll T. K. rendelkezésére, és fél óra múlva T. K. már egy látra szóló folyószámla tulajdonosaként távozik a bankból.

Másnap reggel betér a bankba F. J. kereskedő, és a hitelfelvétel lehetőségei iránt érdeklődik. Szüksége volna 2500 fityingre, hogy meg tudja venni azt a marhacsordát, amit az egyik farmer halála miatt kínál eladásra az özvegy. A marhákra F. J.-nek biztos vevője van egy távolabbi városban, tehát a csorda eladása után vissza tudná fizetni a hitelt. Kölcsön adhat-e az Alfa Bank (AB) F. J.-nek abból a pénzből, amit T. K. előző nap elhelyezett náluk?

Első pillanatban talán azt mondanánk, hogy nem, mert T. K. akár másnap kiveheti az egész összeget, vagy átutalhatja egy másik bankba, és akkor a bank nem tudja teljesíteni kötelezettségét. Ha jobban végiggondoljuk a dolgot, akkor viszont arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az a bank, amelyik nem mer a betétként elhelyezett készpénzből vagy ennek fedezetével hitelezni, az bizony hamarosan becsukhatja a boltot, mert nem jut elegendő jövedelemhez. A gyakorlott bankár ugyanis tudja, hogy ügyfelei a látra szóló betéteknek mindig csak egy kis hányadát veszik fel készpénzben. A betétek nagy része a számlán marad, vagy az adott bankon belüli átutalásra használják, amihez a banknak nincs szüksége készpénzre. Ezért a befizetett készpénz összegének egy részét nyugodtan kikölcsönözhetik.

Ha az AB kölcsönadja F. J.-nek a kért 2500 fityinget, akkor ezzel az összeggel megnöveli a forgalomban levő pénz mennyiségét. Ez az összeg ugyanis változatlanul rendelkezésére áll T. K.-nak a számláján, de a hitelnyújtással a bankszférából kikerül a 2500 fitying készpénz, amit F. J. felhasznál a marhacsorda megvásárlására.

A bank látszólag akkor kerülhetne bajba, ha F. J. nem tudná visszafizetni a hitelt, vagy T. K. másnap tényleg megjelenne és kivenné a teljes összeget számlájáról. Az előbbi eset bármikor előfordulhat, ez a banki hitelezés szokásos kockázata. Ezt a bankok tudják, és a nagy számok törvénye alapján megfelelő tartalékot képeznek ilyen célra. De az utóbbi sem okozhat fennakadást egy bankban. A banknak ugyanis sok ügyfele van, akik közül egyesek mindig éppen pénzt tesznek be számlájukra, mások meg éppen kivesznek. A bank ismeri az átlagos készpénzigényt, és ennek megfelelő tartalékot képez. Tegyük fel, hogy ez az átlagos tartalékigény a folyószámlabetétek összegének 1/6-a. A fenti példában a keletkező új betét – ami a T. K. által nyitott folyószámla egyenlegét jelenti – tartalékigénye tehát 500 fitying; s éppen ennyi marad a banknál, ha készpénzben folyósítja F. J.-nek az igényelt 2500 összegű hitelt.

A leírt műveletek során a forgalomban levő pénz mennyisége az AB-be befizetett készpénz 5/6-ával nőtt. Ez lenne az a maximális összeg, amivel a bank növelheti a forgalomban levő pénz mennyiségét? Korántsem! Ha a hitelt nem készpénzben, hanem bankszámlapénzben igénylik, akkor a T. K. befizetése révén keletkezett szabad tartalék még nagyobb hitelnyújtást tesz lehetővé. Vizsgáljuk meg ezt a lehetőséget is!

Tegyük fel, hogy F. J. helyett Z. M. jelentkezik az AB-ben, aki a környék legnagyobb gabonakereskedője. Z. M. az aratások idején rendszeresen szokott nagyobb összegű hitelt igényelni a felvásárlás finanszírozására, és ezeket a hiteleket mindig időre vissza is fizette. Az idén újra benyújtotta hiteligényét 15000 fitying összegre. Z. M. ezeket a hiteleket többnyire bankszámlapénz formájában szokta felhasználni, mert a gazdák többsége rendelkezik bankszámlával, mégpedig éppen az AB-nél. A gabona ellenértékét Z. M. a gazdák folyószámláira szokta átutalni. Tud-e ennyi hitelt nyújtani a bank a rendelkezésére álló 2500 fitying szabad tartalék alapján?

A válasz attól függ, hogy ez a 2500 fitying mekkora látra szóló betét tartalékára elegendő! Mivel a bank tapasztalatai szerint minden egységnyi betéthez 1/6 tartalék szükséges, így egységnyi szabad tartalék 6 egység betét tartalékát képezheti. A 2500 fitying tehát fitying tartalékául szolgálhat. A rendelkezésre álló készpénztartalék tehát éppen elegendő a Z. M. által kért hitellel megnövekvő betétállomány fedezetéül.

Z. M. ügyfeleinek egy része nem az AB-nél vezeti számláját, hanem a Béta Banknál (BB). Z. M. utasítja az AB-t, hogy utaljon át számlájáról 1000 fityinget egyik szállítójának, S. T.-nek, aki a BB-nél vezeti a számláját. Ekkor az AB megbízást ad a központi banknak, hogy számlájáról utaljon át a BB számlájára 1000 fityinget, egyben értesíti a BB-t az összeg rendeltetéséről (vagyis arról, hogy a címzett S. T.). Az átutalás után a BB jóváírja S. T. számláján ezt az összeget. Vegyük észre, hogy a művelet során az AB jegybanki tartalékai csökkentek, a BB jegybanki tartalékai viszont növekedtek. Ezzel az AB-nek csökkennek, a BB-nek pedig növekednek a pénzkibocsátási lehetőségei, de a kereskedelmi bankok egészében változatlanok a pénzteremtés korlátai. Ezek csak akkor bővülnek, ha a jegybank új refinanszírozási hitelt nyújt valamely kereskedelmi banknak.