Mintafeladat

A fogyasztási kereslet és a megtakarítás – állami beavatkozás nélkül

Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás nagysága 1380 milliárd egység, a fogyasztási határhajlandóság 0,6. A nemzetgazdasági szintű jövedelem jelenleg 2800 milliárd egység. A gazdaságban a teljes kibocsátást fogyasztásra fordítják.

a) Írja fel a fogyasztási és a megtakarítási függvényt! Ábrázolja a kapott formuláknak megfelelő görbéket!

Megoldás:

A fogyasztási függvény , a megtakarítási függvény pedig , mivel a megtakarítási határhajlandóság értéke .

A függvények diagramja az alábbi ábrán látható.

19. ábra

b) Jellemezze az árupiac egyensúlyi helyzetét a jelenleg érvényes jövedelemszint mellett! Hogyan alakul a makrogazdasági kibocsátás és jövedelem nagysága, ha a kínálat rövid távon igazodik a kereslethez? Mutassa be az igazodási folyamatot ábra segítségével! Számítsa ki a rövid távon kialakuló egyensúlyi jövedelmet, valamint a fogyasztási kereslet nagyságát egyensúlyi jövedelem esetén! Jelölje az ábrán a kapott eredményeket!

Megoldás:

Ha a teljes jövedelmet fogyasztásra kívánják fordítani a háztartások, akkor az árupiaci egyensúly abban az esetben alakul ki, ha ezen fogyasztási terveik meg is valósulnak. A jelenleg érvényes makrojövedelem esetén a háztartási szektor fogyasztási kereslete , amely meghaladja a jövedelem, vagyis a kibocsátás nagyságát. A háztartások kényszermegtakarítása milliárd egységnyi.

Ha a kínálat rövid távon igazodik a kereslethez, akkor a vállalati szféra növeli kibocsátását az árupiaci kereslet szintjére. A kibocsátás és a jövedelem 3060-ra emelkedik, akkor a fogyasztási kereslet -ra változik. Az egyensúlytalanság mértéke csökkent ugyan, de az árupiacon még mindig túlkereslet érvényesül, melynek nagysága . Ekkor a vállalatok tovább növelik a kibocsátást. A jövedelem és a fogyasztási kereslet igazodási folyamatának néhány lépését tűntettük fel az alábbiakban.

Ezek a lépések láthatók a következő ábrán is.

20. ábra

A fogyasztás növekedése azonban minden egyes lépésben elmarad a jövedelem növekedésétől, így az igazodási folyamatnak van egy végpontja. Ebben a végpontban teljesül a háztartások fogyasztási terve, s jövedelmüket teljes egészében fogyasztásra fordíthatják. Azt a jövedelemnagyságot, amely mellett az árupiac egyensúlyba kerül, egyensúlyi jövedelemnek nevezzük.

Egyszerű árupiaci modellünkben az egyensúlyi jövedelem nagysága az alábbi egyenlet átrendezésével paraméteres alakban is kifejezhető.

, innen , amelybe behelyettesítve a paraméterek fent megadott értékét . A jövedelem az igazodási folyamat során a korábbi 2800-as szintről tehát 3450-re emelkedik. Ha a háztartások Y=3450 mellett jövedelmüket teljes egészében fogyasztásra költik, akkor ilyen jövedelemszint mellett a megtakarítások értéke zérus. Ezt mutatja az előző ábra is, ahol a fogyasztási és megtakarítási függvények mellett az egyensúlyi jövedelmet is feltűntettük.

c) Hogyan változna az egyensúlyi jövedelem nagysága, ha az autonóm fogyasztás 1600 milliárdra emelkedne?

Megoldás:

Ha az autonóm fogyasztási kereslet 1600 milliárdra emelkedne, akkor az egyensúlyi jövedelem nagysága az összefüggés alapján -ra változna.

A változás abszolút nagyságát alapján határozhatjuk meg. Esetünkben az autonóm kereslet 220 egységnyi növekedése következtében az egyensúlyi jövedelem 550 egységgel emelkedett. Az autonóm fogyasztás egységnyi módosulása következtében fellépő egyensúlyi jövedelem változást az hányados nagysága határozza meg. Mivel , ezért a hányados mindig nagyobb egynél. Az autonóm fogyasztás egységnyi változása tehát egységnyinél nagyobb mértékben változtatja az egyensúlyi jövedelmet. Ezért nevezzük az hányadost az autonóm keresleti elemekre vonatkozó, egyszerű kiadási multiplikátornak.

Ha a korábban érvényes jövedelemszint mellett növekszik az autonóm fogyasztási kereslet, akkor az árupiac ismét a túlkereslet állapotába kerül. Az egyensúly ismét egy, a fent bemutatotthoz hasonló iterációs folyamat során, több lépésben alakul ki.